Keresés a Bibliában

28És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton. (Márk 5,1-17; Luk 8,26-37) 29És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket? (Luk 4,41;2Pét 2,4) 30Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala. (Jón 2,12) 31Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk! (Luk 11,32; Jón 3,5) 32És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben. (Luk 11,31.1Kir;10,1-10) 33A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala. (Luk 11,24-26) 34És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.

KNB SZIT STL BD RUF KG


5 1És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére. (Mát 8,28-34; Luk 8,26-40) 2És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt, 3A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni. (Ésa 61,1.2;42,6.7) 4Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni. (Márk 6,56) 5És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva. (Márk 7,32.33; Ján 9,6) 6Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula, (Mát 21,1-9; Luk 19,29-38; Ján 12,12-16) 7És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Mát 4,13;Márk 1,21.25) 8(Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.) (Márk 7,36) 9És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk. (Mát 16,13-28; Luk 9,18-27) 10És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről. (Márk 6,15) 11Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala. (2Kir 5,9.10.14) 12És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be. (Márk 9,9) 13És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe. (Márk 9,31;10,33; Mát 16,21;17,22;20,18; Luk 9,22;17,25;24,7) 14A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt. (Zsolt 118,25.26) 15És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének. 16A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal. (Mát 10,38;16,24; Luk 9,23;14,27) 17És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból. (Mát 10,39;16,25; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25)

KNB SZIT STL BD RUF KG